- INTÉZET
- |
- Szervezet
- |
- HALLGATÓK
- |
- KUTATÁS
- |
- KÉPZÉSEK
- |
- KONFERENCIÁK
- |
- FELVÉTELIZŐKNEK
- |
- HASZNOS LINKEK
- |
- Kémia TDK
HORVÁTH RÉKA KÉMIA OTDK GYŐZTES
Utolsó módosítás dátuma : 2019. április 07.
Dr. Jedlovszky Pál intézetvezető egyetemi tanár tanítványa, Horváth Réka az Eszterházy Károly Egyetem színeiben megnyerte a kémia OTDK-t.
Egyetemünk történetében Horváth Réka az első kémia OTDK győztes, az OTDK történetében pedig ő az első, aki középiskolásként győzni tudott. Dr. Jedlovszky Pál elárulta: Réka tizedik osztályos gimnazistaként, bő két évvel ezelőtt kereste meg azzal, hogy szeretne fizikai-kémiai jellegű kutatásokban részt venni. Horváth Réka a budapesti Apáczai Csere János Gimnázium tanulója, korábban nyolcadikosként megnyerte az egyetem által rendezett Hevesy György Országos Kémiaversenyt, majd tizedikesként az Irinyi János versenyt is.
Dr. Jedlovszky Pál Réka kutatásáról kifejtette: a metilamin molekula amorf jég felületén extrém alacsony hőmérsékleteken (20-200 K, azaz -253 - -73 C) való megkötődésének számítógépes modellezésével foglalkozott. A probléma az élet keletkezésének kutatásához kapcsolódik: az evolúció elmélete jól megmagyarázza, hogyan fejlődtek ki a mai élőlények fehérjék és DNS molekulák laza együtteséből, nem tudjuk azonban, hogyan alakultak ki ezek az óriásmolekulák, az első fehérjék és DNS darabok a korabeli Földön. Egyes elméletek szerint a fehérjék építőkövei, az aminosav molekulák, vagy közülük legalább néhány akár meteoritok felületén is érkezhetett a Földre - ekkor azonban ezeknek a molekuláknak a csillagközi térben való keletkezése szorul magyarázatra. Ilyen molekula a legegyszerűbb aminosav, a glicin molekula is, melyről ma már tudjuk, hogy keletkezhet alacsony hőmérsékleten, amorf jég felületén szén-dioxid és metilamin reakciójából. A csillagközi por, illetve meteoritok felületét amorf jég borítja, a hőmérséklet az általunk vizsgált tartományba esik, szén-dioxid is van jelen, az egyetlen kérdés hogy jelen van-e a metilamin is, illetve ha igen, feldúsul-e annyira hogy ez a reakció lejátszódhat. Munkájuk során erre a kérdésre keresték a választ számítógépes modellezéssel.
– Ezt a munkát a The Journal of Physical Chemistry című szakfolyóiratban publikáltuk (2018, 122 kötet, 3398-3412 oldal), Réka a munka általa végzett részéből készített előadással az előző tanévben elindult a Kutató Diákok Szövetsége által szervezett Tudományos Diákkörök (TUDOK) XVIII. konferenciáján, melyet meg is nyert. Bár a TUDOK megnyerésével Réka automatikusan jogot szerzett arra, hogy versenyen kívül részt vegyen az idei OTDK-n, mi inkább úgy döntöttünk hogy ne versenyen kívül, hanem rendes versenyzőként induljon ott el. Erre a jogot az EKE-n 2018 novemberében rendezett házi TDK konferencián elért eredményével (I. díj) szerezte meg – osztotta meg velünk Dr. Jedlovszky Pál.
A XXXIV. OTDK Kémiai és vegyipari szekciójának konferenciáját idén március 21-23-a között rendezték a BME-n. Réka dolgozatát a Fizikai Kémia I. tagozatba sorolták, a tagozat előadása március 21-én volt, melyen Réka I. díjat nyert, azaz OTDK győztes lett, tehát az egyetemisták versenyében is nyerni tudott. Ilyen az OTDK történetében eddig csak egyszer fordult elő – 2007-ben Révész Tamás nyert történelemtudományból középiskolásként –, a kémia OTDK történetében Réka az első középiskolás győztes, és az EKE történetében is ő az első kémia OTDK győztes.
Az OTDK hivatalos eredménylistája az alábbi linken található:
http://otdk34kemia.bme.hu/Cikk/10-dokumentumok
Az eredményhez szívből gratulálunk!