Kémia a mindennapokban

Időpont: 2017. november 30. 16:00–18:00
Az esemény címe: Kémia a mindennapokban: környezetvédelmi és gyógyászati alkalmazások
Kezdés: 2017. november 30. 16:00
Zárás: 2017. november 30. 18:00
Helyszín: EKE D épület 316. terem

Szakmai felelős: Dr. Jedlovszky Pál, intézetigazgató, egyetemi tanár

A rendezvényt befogadó campus: Egri Campus
A rendezvény tudományterülete szerint illetékes kar (vagy kar szintű szervezeti egység): TTK
Az esemény műfaja: Tudományos előadás
MTA Tudományos osztály: VII. Kémiai Tudományok Osztálya
MTA Tudományos bizottság: Analitikai és Környezeti Kémiai Tudományos Bizottság
Tudományterület: Természettudományok, kémiai tudományok
Szervező egység: Élelmiszertudományi Intézet
Kapcsolattartó: Dr. Jedlovszky Pál, jedlovszky.pal@uni-eszterhazy.hu

Részletes szakmai program:
Dr. Viskolcz Béla: Sós ipari szennyvizek klorátmentesítése
Dr. Forgó Péter: Antibiotikumok és tumor ellenes hatóanyagok, mint a modern gyógyászat eszközei

Szakmai összefoglaló: Dr. Viskolcz Béla Sós ipari szennyvizek klorátmentesítése című előadásában a „Vegyszeripari maradékok energia hatékony és környezetbarát semlegesítése, anyagában történő újrahasznosítása (nátrium klorát katalitikus termikus semlegesítéséhez szükséges növelt hatékonyságú katalizátorok kutatása és innovatív fejlesztése)" GINOP 2.2.1-15-2016-00005 projekt keretében végzett kutatásairól ad átfogó képet.
A klóralkáli gyártás során egy EU határozat szerint a higanykatódos sólé elektrolízis technológiákat 2017 decemberében le kell állítani. Ennek alapján a BorsodChem kiváltja a higanykatódos sólé elektrolízis üzemet és az új követelményeknek megfelelően új üzemet épít. A BorsodChem Zrt. jelenleg a klórgyártásban a nátrium-klorát bontásához magas fajlagos vegyszer- és hőmennyiséget használ, melyek fajlagos mennyisége alkalmas katalizátor segítségével várhatóan jelentősen csökkenthető. Az új membrántechnológiás klóralkáli elektrolízishez kapcsolódó technológia fejlesztések a magas sótartalmú szennyvizek visszaforgatásához elengedhetetlen klorát redukciós technológia kifejlesztése és megvalósítása. Az újrahasznosítható magas sótartalmú szennyvíz szerves anyag tartalmának a technológiai igényeknek megfelelő jelentős csökkentése. Így a teljes szennyvíztartalom visszafogathatóvá válik az érzékeny membrános technológiában is.
Az iparban alkalmazható klorát- és hipokloritionok mérésére alkalmas folyamatos analitikai mérőrendszer kifejlesztését, és ezzel a rendszerrel végzett katalitikus klorát bomlási kísérleteiket mutatja be.
A klorátion meghatározása két szélsőséges esetben szokott szükség lenni: - híg vizes oldatokban, ahol a vízkezelésre használt technológia melléktermékeként keletkezik. Illetve a kősó elektrolízis során tömény sóoldat mátrixban van szükség. Hig vizes oldatban a klorátot leggyakrabban ionkromatográfiával, flow injection módszerrel, titrimetriásan (jodometria), ill. spektrofotometriás eljárásokkal lehet meghatározni. A módszerek egy része tömény sóoldatban is alkalmazható. A rendelkezésre álló analitikai módszerekből az elektrokémiai folyamatok minél gyorsabb követését, és a lehető legtöbb paraméter „real-time" rendszerű mérését biztosító rugalmas, robosztus mérőrendszert alakítottak ki.
A klorát bontásban alkalmazható redukáló katalizátorok egy lehetséges fejlesztési útvonala a nanotechnológiai eljárással előállított kerámia – szén nanocső kompozit alapú katalizátorok. Részletesen bemutatja a különböző általuk fejlesztett hidrogénező katalizátorok előállítását és ezen katalizátorok alkalmazhatóságát redukciós folyamatokban. Az előadásban kitér az általuk használt hidrogénező reaktorok bemutatásán túl a kinetikai eredményeikre is.

Dr. Forgó Péter Antibiotikumok és tumor ellenes hatóanyagok, mint a modern gyógyászat eszközei című előadásában az orvoslás fejlődésének rövid bemutatása után foglalkozik a járványok kialakulásához vezető fertőzésekkel, a betegségek kialakulására és gyógyítására adott téves elméletek (homeopátia) hátterével. Tárgyalásra kerülnek a fontosabb antibiotikumok, melyek segítségével sikeresen szorították vissza a vérbaj, tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás, lepra, kolera és tuberkolózis okozta fertőzéses betegségeket. Ismertetésre kerülnek olyan fertőzéses megbetegedések, melyek ellen nem ismert gyógyszeres vagy immunizáló kezelés. Az előadás bemutatja a daganatos betegségek ellen használt fontosabb kemoterápiás hatóanyagokat és rövid betekintést ad a daganatos betegségek kezelésének történetébe.
A gyógyszerek és gyógyszer hatóanyagok kutatása korokon és időzónákon túlmutató igény, a kezdetek óta fontos szerepet kaptak a gyógyításban a természetes anyagokban gazdag növények, amelyek alkalmazása azonban a gyógyításon túl sokszor katasztrofális mérgezésekhez is vezettek. A korai gyógyítók elsődleges eredményeinek tudható be, hogy felismerték és katalogizálták a toxikus, a hatástalan és a különböző betegségek ellen gyógyulást biztosító növényeket, utóbbiak hatóanyagai adják a modern gyógyszerkutatás bázisát. A gyógynövények nem csak történelmi érdeklődésre tarthatnak számot, egyes fejlődő országok népességének jelentős része napjainkban is a tradicionális gyógynövények használatán alapuló gyógyászatra támaszkodik. A XIX. század kezdetével az extrakciós eljárások fejlődésével előtérbe kerül a kémiailag tiszta komponensek kivonása már nem csak növényekből, hormonkészítmények készülnek állati szervekből, antibiotikumok és tumorellenes szerek mikrobákból izolált természetes vegyületekből. Ugyanakkor sok hatóanyag fejlesztése valósult meg tapasztalati eredmények, vagy elméleti számításos módszerek előrejelzésein alapuló szerves kémiai szintetikus eljárások alkalmazásának segítségével. Az utóbbi idők kutatási irányai között szerepel a betegségek fiziológiájának és a gyógyszerek hatásának molekuláris szintű vizsgálata és megértése

< Vissza